Prédikáció - Szenteste

Ézs. 59,20

De eljön Sionhoz a Megváltó, Jákób megtérő bűnöseihez! - így szól az ÚR.

Ézs. 59,21

Ilyen szövetségem van nekem velük - mondja az ÚR: Lelkem, mely rajtad nyugszik, és igéim, amelyeket szádba adtam, nem fogynak ki a szádból, utódod szájából és utódod utódainak a szájából, mostantól fogva mindörökké - mondja az ÚR.

Keresztyén Gyülekezet, Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Így karácsony idején mindig nagy öröm és nagy meglepetés olyan valakitől ajándékot vagy épp csak egy kedves képeslapot kapni, akitől nem is számítottunk semmire. Ilyenkor talán nem is az ajándék maga okoz örömöt, hanem önmagában véve a kedves gesztus.

            Sokan talán Istennel is így vagyunk. Egy régi, távoli ismerősnek tartjuk, akitől nem számítunk semmi jóra. Lehet, hogy nem találkozunk vele túl sokat, nem keressük a társaságát. Ennek ellenére ő mégsem felejtett el minket, és folyamatosan figyelemmel kíséri életünket. A mai ünnepen pedig eljön hozzánk, sőt ajándékot is hoz nekünk. De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük az elején!  

            2000 évvel ezelőtt sokan nem értették mi is történt valójában abban a mára jól ismert betlehemi istállóban. A kor viszonyai között nem volt benne semmi rendkívüli. Csak egy szegényes, átmenetileg hajléktalan házaspárnak született meg a gyermeke abban a szakadt, hűvös istállóban. Nem volt benne semmi dicsőséges vagy csodálatos.  

Sokaknak ma sem jelent sokkal többet. Csak egy régi mese, egy szép díszlet, ami hozzátartozik a karácsonyi hangulathoz. De ha hiszünk a Bibliának és hiszünk Isten igéjének, akkor beláthatjuk, hogy mindez nem mese volt, és nem is egy jelentéktelen esemény. Hiszen ebben a szegényes csomagolásban a történelem eddigi legjelentősebb eseménye zajlott le. Annak a kis falunak kicsiny szegletében ugyanis a hatalmas Isten Fia született meg emberi formában.

             Csoda volt ez, hiszen Isten országának egy darabja jött el a földre, és Isten szeretete öltött testet abban a kicsiny gyermekben. Amiről addig csak beszéltek a papok és a próféták, amiről addig csak álmodozott Isten népe, az egyszerre valóság lett. A korábban leírt igék és ígéretek testet öltöttek. Megváltót és Szabadítót kapott az ember Jézus Krisztus személyében. És nem csak azok az emberek kapták meg, akik kortársai voltak, hanem azóta minden generáció megismerheti Őt.

Lejött közénk és eljött értünk. Mennyei segítség ez számunkra, hiszen így már nem az embernek kell az ég felé törnie – hiába is próbálkozna. És nem az embernek kell saját magát megváltania – ezt is hiába próbálná. Tehetetlenségünkre a segítség felülről érkezett.

Kihez is érkezett meg Isten fia? Jákob megtérő bűnöseihez – olvassuk az Igében. Jákob egy ószövetségi ember volt, neve jelentése: csaló. Nem véletlenül kapta ezt a nevet, hiszen valóban így élt: folyton ügyeskedett, önzően harcolt a saját jólétéért, és gond nélkül meglopta a saját testvérét is. Egyszer még Isten angyalával is viaskodni kezdett, csak azért, hogy elnyerje Isten áldását. Nincs ezen mit szépíteni, Jákob egy bűnös ember volt. Olyan ember, aki rászorult Isten bocsánatára és kegyelmére.

Ilyen értelemben azt hiszem mi is mind hasonlítunk Jákobhoz. Hiszen nekem is, neked is meg van a maga bűne, gyengesége, kísértése, hiányossága, amely jelen van életünkben, és amitől nem tudunk magunktól megszabadulni. És főleg az ilyen szent időben ezeknek a súlya ránk nehezedik és bánt mindez. Pedig vágyunk tőlünk megszabadulni, szeretnénk jobb és boldogabb emberek lenni. Szeretnénk valóban áldottan ünnepelni. Csak magunktól ez nem megy.

Szeretnénk végre minden terhünket letenni és valami igazán újat kezdeni. Nem úgy, mint egy újévi fogadalmat, amit már január 2.-án feladunk, és nem úgy, mint egy fogyókúrát, amit folyton csak holnap kezdek el.

Ha lehet, már ma szeretnénk megkönnyebbülni bűneinktől, már ma szeretnénk boldogabbak lenni, és már ma szeretnénk valódi lelki békére találni Szenteste alkalmával. És tudjátok Testvérek, ennek nincsen semmi akadálya. Nincs még késő, hiszen erre akár itt és most lehetőségünk van. Isten közelében minden lehetőségünk adott erre.

Ez az az ajándék, melyet hoz ma nekünk ez a régi ismerős: az újszövetség lehetőségét Isten és ember között. Ezért jött a földre, ezért született meg, ezért élt itt a földön és halt meg a kereszten, hogy egykor Veled és mindenkivel szövetségre lépjen. Mindenkivel, aki elfogadja Őt, mint Megváltóját, és benne kész új életet kezdeni. Benne találjuk meg bűneink bocsánatát, Igéjének igazságát és az őszinte élet valódi teljességét, mely egykor üdvösségre vezet.

Krisztus tehát értünk jött és értünk született meg. Azért, hogy szövetségre lépjen velünk és átadja ajándékát. Így leszünk Jákobok helyett megtért, hívő emberek. Így leszünk valódi keresztyénekké. És így válik valóban Krisztus-ünneppé, Szent estévé a mai ünnepünk. Ámen.