Péld. 3,5
Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!
Péld. 3,6
Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.
Péld. 3,7
Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féljed az URat, és kerüld a rosszat!
Péld. 3,8
Gyógyulás lesz ez testednek, és felüdülés csontjaidnak. [Péld 4,22]
Péld. 3,9
Tiszteld az URat vagyonodból és egész jövedelmed legjavából, [Mal 3,10]
Péld. 3,10
akkor bőségesen megtelnek csűreid, és must árad sajtóidból. [2Kor 9,8]
Péld. 3,11
Az ÚR intését meg ne vesd, fiam, és dorgálását meg ne utáld!
Péld. 3,12
Mert akit szeret az ÚR, azt megdorgálja, de mint apa a fiát, akit kedvel.
Keresztyén Gyülekezet, Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!
Nem tudom a testvérek közül hányan ismerik a GPS rendszert, melyet manapság gyakran használnak az autókban navigációhoz. Ez a berendezés egy apró számítógép, ami ki tudja számítani, hogy éppen most hol tartózkodunk az autóval, ismeri a térképet is, és kis képernyőn mutatja, hogyha el akarjuk érni a célunkat, akkor most merre is menjünk. Mutatja, sőt akár hangosan be is mondja, hogy most előre 200 métert, most fordulj jobbra, stb. Még arra is figyel, hogyha túl gyorsan hajtunk, vagy letérünk az útvonalról. Ennek a berendezésnek a segítségével a sofőrnek nem is kell ismernie pontosan az úti célt, elég ha engedelmeskedik ennek a navigációs berendezésnek.
Felolvasott igénk első versei is, mintha egy isteni navigációs rendszer utasításai lennének: „Bízzál az ÚRban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet. Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féljed az URat, és kerüld a rosszat!”. Sokan úgy érzik, hogy milyen jó lenne az élethez egy használati útmutató, hogy hogyan is kellene csinálni, hogy merre is kellene menni. De sajnos nincsen. Hát dehogy nincsen. Isten és az Ő igéje az életünk legjobb útmutatója. Hiszen Ő egyengeti számunkra az utat, és vezet bennünket. Istennél van egy nagyon jó navigációs rendszer, ami elvezet minket a teljes életre és majd az üdvösségre. Ő tudja az utat, és el is kalauzol minket oda.
Ehhez a vezetéshez azonban egy nagy áldozatra van szükség részünkről: az hogy ne a magunk eszére támaszkodjunk. Ez nem azt jelenti, hogy ne gondolkodjunk, ne hozzunk döntéseket, hanem azt, hogy az isteni sugallat és vezetés hangját ne bírálják felül saját ötleteink. Talán sokszor érezzük úgy, hogy most oda kéne mennem bocsánatot kérni, vagy most nem kéne megbántani a másikat, de valahogy mégsem megy, a magam eszére hallgatok, és már kész is a baj, vagy tovább fokozódik a meglévő.
Ezzel ellentétben az Úristen azt szeretné, ha nem fokozódnának tovább életünk feszültségei. Nem mélyülnének a szakadékok, és nem követnék egymást a zsákutcák. Egyengetni szeretné utunkat, átsegíteni az élet sokszor harcos nehézségein.
Talán éreztük már úgy nehéz pillanatainkban, hogy milyen nehéz és rossz az életünk, milyen jó lenne inkább befejezni azt. Az Úr Jézus ehelyett inkább azt tanácsolja, hogy kezdj újat. Ne dobd el, ne utáld meg magadat és az egész életet, hanem inkább kezdj újra Jézussal. Mert vele jobb lesz, könnyebb lesz és végül boldog lesz. Már nem leszel egyedül a kereszteződésekben, a járatlan, ismeretlen utakon, hanem ott lesz a Mennyei Naivgátor, aki segít eligazodni, megmondja merre menj, melyik lesz a jó út.
És mindennek mi lesz az eredménye? Igénk ezt mondja: „Gyógyulás lesz ez testednek, és felüdülés csontjaidnak.”. Helyre áll lelki békénk, erősek és kiegyensúlyozottak leszünk. Ha testünkben nem is leszünk újra húszévesek, mégis Isten áldása és ereje átjárja testünk-lelkünk.
De Igénk második üzenete így szól: „Tiszteld az URat vagyonodból és egész jövedelmed legjavából, akkor bőségesen megtelnek csűreid, és must árad sajtóidból.”. Az isteni vezetés alatt élő emberről beszél az Ige. Aki már megtapasztalta, hogy élete, és mindene Isten kezében van. Arról a hívőről szól, aki már tudja, hogy mindene, amije csak van, így a vagyona és pénze is Istennek az ajándéka. Ő teszi lehetővé, ha lehet dolgoznunk, ha van munkahelyünk, Ő tart meg erőben, egészségben, és tőle kérjük a mindennapi kenyerünket is, melyet talán mindenki meg is kap. És bizony, akiben már megtörtént ez a felismerés, annak nem jelent kellemetlen áldozatot Istent és az Ő ügyét vagyonából is tisztelnie. Visszaforgatni Isten ügyébe valamennyit abból, amit magam is Tőle kaptam ajándékba.
Azt hiszem ez a tanítás se régen, se ma nem emészthető meg könnyen sokaknak. Hiszen úgy gondoljuk, hogy legfőképp a vagyonunktól, a pénzünktől függ az életünk. De hol van ilyenkor a bizodalmas hitünk? Nem Istentől kéne elsősorban függeni az életünknek? Erre talán azt mondják sokan, hogy lehetek én ennyire hívő, de hittel nem tudom kifizetni a tejet és a kenyeret a boltban. Ez így van. De a Szentírás azt mondja, hogy ha ilyen téren is nagyobb bizalommal és hűséggel lennénk az Úrhoz, akkor ezen a területeken is jelentős áldásokban részesülnénk. Magyarul minél többet adunk oda hittel az Úrnak, annál többet kapunk majd vissza. Ez nem szerencsejáték, ez nem tőzsde, hanem az Úr Isten gondviselő szeretete. Legalább egyszer mindenképpen próbáljuk ki!
És végül a harmadik üzenet így szól. „Az ÚR intését meg ne vesd, fiam, és dorgálását meg ne utáld! Mert akit szeret az ÚR, azt megdorgálja, de mint apa a fiát, akit kedvel.”. Bizony talán ez sem olyan kedves és könnyű téma, éppen ezért jó, ha beszélünk róla. Bizony a hívő ember életében is vannak csapások és nehézségek. Bizony néha mi egészen másképp képzelnénk el életünk útját, de Navigátorunk valami sokkal rázósabb útra terel minket. Akadályokkal kell szembe néznünk, keresztet kell hordoznunk. Ilyenkor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy haragszik ránk az Isten és azért ver minket, hogy korábbi bűneinknek most ez a büntetése, ezt mérte ránk az Igaz Bíró.
De a fenti Igénk alapján ez korántsem így van. Ugyanis azt olvassuk, hogy ezek a nehézségek és próbák az Úristen intései és dorgálásai. Nem haragból, hanem szeretetből. Elég ha csak arra gondolunk, hogy sokszor az ilyen testi-lelki terhek alatt erősödik meg imaéletünk és kapcsolatunk az Úrral. Ilyenkor élhetünk át csodás gyógyulásokat vagy szabadításokat. A bajok idején sokkal fogékonyabbak lehetünk Isten iránt. És sokszor egy egy átkozottnak tartott dolog áldásait csak később, utólag ismerjük fel. Egy példatörténet jut ezzel kapcsolatban eszembe.
Egy hajótörés egyetlen túlélőjét, kimosta a víz egy lakatlan szigetre.
Lázasan imádkozott Istenhez, hogy szabadítsa meg őt, és minden nap nézte a horizontot, várva a segítséget, de semmi nem tűnt közeledni. Kimerülve, végül legjobb megoldásként azt látta, ha épít egy kicsi kunyhót, ami védi valamennyire az időjárástól és még a dolgait is elraktározhatja benne. De egy napon, miután visszatért az élelem utáni kutatásból, látta, hogy a kis kunyhója kigyulladt és így mindene odalett, csak a füst maradt, ami szállt fel az égre!
Teljesen kábult lett a szomorúságtól és a haragtól ami benne tombolt!
" Istenem hogy tehetted ezt velem???" - és csak sírt!!
A következő nap, korán reggel egy hajó hangjára ébredt amely a sziget felé közeledett! A hajó megmenteni jött ezt az embert!
" Honnan tudták, hogy itt vagyok?" Kérdezte a kimerült ember a megmentőitől.
" Mi csak a füstjeleket láttuk" feleltek.
Lázasan imádkozott Istenhez, hogy szabadítsa meg őt, és minden nap nézte a horizontot, várva a segítséget, de semmi nem tűnt közeledni. Kimerülve, végül legjobb megoldásként azt látta, ha épít egy kicsi kunyhót, ami védi valamennyire az időjárástól és még a dolgait is elraktározhatja benne. De egy napon, miután visszatért az élelem utáni kutatásból, látta, hogy a kis kunyhója kigyulladt és így mindene odalett, csak a füst maradt, ami szállt fel az égre!
Teljesen kábult lett a szomorúságtól és a haragtól ami benne tombolt!
" Istenem hogy tehetted ezt velem???" - és csak sírt!!
A következő nap, korán reggel egy hajó hangjára ébredt amely a sziget felé közeledett! A hajó megmenteni jött ezt az embert!
" Honnan tudták, hogy itt vagyok?" Kérdezte a kimerült ember a megmentőitől.
" Mi csak a füstjeleket láttuk" feleltek.
Nekünk is könnyű elkedvtelenedni és teljesen megutálni a helyzetünket, amikor a dolgok rosszul mennek. De nem kellene elveszíteni a hitünket, mert Isten végzi a munkát az életünkben, még a fájdalmak és a szenvedés között is. Emlékezz legközelebb amikor a kis kunyhód földig ég, hogy az talán csak az a füst jel lesz ami Isten kegyelmet jelzi!
A mai napon tehát ezt a három dolgot szeretné a szívünkre helyezni az Úr igéje által: adjuk át életünk vezetését az Ő iránymutatásának, és bízzuk rá legkényesebb ügyeinket is. Ezek között bízzuk rá akár pénzügyeinket is, akár minden bajunkat is, hogy Ő ezeket is, és egész életünket megáldhassa, minket pedig hívő gyermekeivé formálhasson. Ámen
Köszönjük Urunk, hogy Te bíztatsz, nevelsz és intesz minket Igéddel. Add, hogy életünk minden területét át tudjuk adni neked. Hogy ne csak részben, hanem teljes egészében gyermekeid lehessünk, Te pedig teljes egészében Istenünk lehess. Köszönjük, hogy nem kárhoztatsz bennünket gyarlóságaink miatt, hanem újra és újra formálni akarsz. Add, hogy hittel fogadjuk mai üzenetedet is. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése