Prédikáció - Szentháromság ünnepe utáni 9. vasárnap

Róm. 12,21
Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval.

1Jn. 5,4
Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.
1Jn. 5,5
Ki az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?

Keresztyén Gyülekezet, szeretett Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Kiket nevezünk ma győztesnek? Győztes a sportoló, aki gyermekkorától kezdve azért küzd és sanyargatja magát, hogy egyszer teljesítményével eljusson a csúcsra. Győztesnek mondhatjuk legújabb olimpiai bajnokainkat: az elmúlt napokban Szilágyi Áron kardvívásban lett aranyérmes, Gyurta Dániel pedig világcsúccsal nyerte meg a 200m-es mellúszás döntőjét. Győztesek, akik ott állnak a dobogó tetején.
Viszont másféle győzelmek is vannak. Győztes az a gyermek, aki az évek múlásával becsületes és dolgos felnőtté válik. Győztes az anya, aki 9 hónap áldott teherhordás és küzdelem után világra hozza gyermekét. Győztes az a házaspár, akik minden esély ellenére egy életen át kitartanak egymás mellett.
De más győzelem is van. A Szentírásban az Úr gonosz feletti győzelméről olvasunk. Ez egy olyan győzelem, amely első hallásra messze áll a hétköznapjaink valóságától. De ha most jobban megvizsgáljuk, talán kiderülhet, hogy valójában igen sok közünk van hozzá, sőt életünket átformáló ereje van.
Az Úr legyőzte a gonoszt. Ez vajon mit jelent? Jézus Krisztus, amikor a földre jött, küldetése volt: mégpedig az, hogy megváltson minket. Ehhez viszont egy igen komoly csatát kellett megnyernie, felül kellett kerekednie a minket Istentől elválasztó bűn hatalmán. Az Isten és ember között áthatolhatatlan betonfalként húzódott a bűn. Jézus Krisztusnak ezt kellett a maga eszközeivel ledöntenie
Emberi módon azt várnánk, és mindenki azt várta, hogy ezt látványos és dicsőséges módon teszi majd, hogy hadvezér lesz, hogy politikus lesz, hogy megszabadítja Izraelt, hogy eltörli a pogány római uralmat, és jólétet hoz. Sokan így várták a Messiást.
Ezzel ellentétben csak egy szerény, szegény tanítót kaptak, aki bár úgy beszélt, hogy az embereknek hevült a szíve, amikor hallgatták, de a végén mégsem ért el semmit, hiszen elfogták és keresztre feszítették.
A vádlói ezt mondták neki a Golgotán: ha valóban Isten Fia vagy, szállj le a keresztről! Talán tényleg ez lett volna a győzelem, megmenekülni a haláltól? Ezen a lehetőségen gondolkodik el az 1988-ban készült, „Jézus utolsó megkísértése” című film is. A művészi elgondolás szerint Jézust a kereszten megszólítja a kísértő, miszerint nincs szükség az áldozatára, szálljon csak le onnan. Enged a kísértésnek, leszáll a keresztről, és emberként kezdi el élni az életét. De még ez a maga korában botrányosnak ítélt film is azt üzeni, hogy ez tévedés és vereség lett volna. Talán furcsán hangzik, de a film végén boldog befejezést azt hozza el, hogy vissza lehet csinálni a dolgokat, és Jézus végül mégis meghalhat a kereszten és kimondhatja utolsó szavát: Elvégeztetett!
Persze a Szentírás szerint Jézus nem akart leszállni a keresztről, Ő alázatosan engedelmeskedett az Atya akaratának, hiszen tudta Ő is, hogy ez lesz a diadal. A kereszthalál ugyanis azért történt, hogy a mi bűneink büntetését elvegye Krisztus azáltal, hogy Ő szenved helyettünk. Ő lett az áldozati bárány, aki helyettünk halt meg, Isten ezután már a nem a mi bűneinkre, hanem Jézus győzelmére tekint. Benne és általa kaphatunk felmentő ítéletet minden gyarlóságunk és vétkünk alól.
Győzelme azonban nem nagypénteken, hanem húsvétkor lett teljes, amikor a bűnök után a halált is legyőzte feltámadásával. Lehetetlen volt, hogy a halál fogva tartsa Őt. Így vált teljessé a diadala, így lett a csúfosnak tűnő végből valódi győzelem.
Jézus is győztes tehát, de ő nem az a magányos bajnok típus, aki egyedül áll a dobogó tetején. Hiszen ő nem magának vívta ki a bűnök bocsánatát és az örök életet, neki Isten Fiaként ezekre nem volt szüksége. Ebben a győzelemben minket kíván részesíteni, megváltását egyedül értünk végezte el.
Hogyan lehetek ennek a győzelemnek valódi részese? Ha hittel kérem és elfogadom a magam életében is bűneim bocsánatát, magam felett Jézus uralmát. Ezt hívja a Szentírás megtérésnek.
Eddig győzelemről beszéltem, de ha körbe nézünk a világban, látnunk kell, hogy sokan veszteseknek tartják a keresztyéneket, mindazokat, akik életükben tudatosan és következetesen próbálják követni Jézust. Biztos minket is sokan lenéznek, mert eljöttünk a templomba igét hallgatni és imádkozni. Istent dicséred? Szentfazék vagy. Imádkozol Istenhez segítségért? Szánalmas gyenge alak vagy. Ezt mondják ránk az emberek.
De mit mond a Szentírás? Hogy Krisztus által, a hitben győztesekké leszünk! Nem olyan győztesekké, mint e világ fiai, akiket ünnepelnek, hanem akik Isten által kerültek fel a dobogó tetejére.

Krisztusban győztesek lehetünk, akiket többé nem kötöz meg a sátán hatalma, akik többé nincsenek védtelenül kiszolgáltatva a kísértő játékainak. Akiket Isten szeretete vesz körül, és akik mi is Isten szeretetének az eszközei lehetünk. Ha Krisztusban élünk, akkor általa mi is győztesek vagyunk, bármit mondjon is ez a világ. Jézus győzelme nem az Ő véleményükön múlik.
Amikor az olimpikonok hazaérkeznek, és itthon újra találkozhat velük az ország, olyankor nagy ujjongás fogadja őket, és mindenki boldogan gratulál nekik. Krisztus győzteseit azonban sohasem fogdja ilyen környezet. Az istentisztelet után haza megyünk, és ünneplő tömeg helyett a megszokott környezetünk, a megszokott életünk és a megszokott problémák várnak.
Miután felhevül az Ige hallatán a szívünk, olyankor jönnek a gonosztól a legnagyobb támadások békességünk ellen. Jönnek a súrlódások, a régi hétköznapok, melyekben a sátánnak mind az lesz a célja, hogy elvegye a szívünkből mindazt az örömöt, lelkesedést és hitbeli erősödést, amit egy-egy alkalommal Istentől kaphattunk.
Hiszem, hogy Isten minden egyes istentiszteleten munkálkodik az életünkben, általa gazdagodunk a lelki kincsekben, és mind jobban megismerjük Jézus Krisztust, a megváltót.
Nem engedhetjük, hogy a gonosz mindezt ellopja tőlünk. A szürke hétköznapokban is maradjunk meg Isten közelében, imádsággal, igével. Ápoljuk a kapcsolatot egymással és ápoljátok a kapcsolatot Istennel is. Ezáltal sikerül megvalósítani Pál apostol intelmét Róma 12,21-ből: „Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval.”.
Jézus a gonosz feletti győzelme által is formálni akar bennünket: belőlünk is győzteseket akar teremteni.
Valódi Krisztus követőket, akiket nem gyűr maga alá ez a világ és az abban uralkodó gonosz, hanem hit által, Krisztusban élve győzedelmeskednek a sátán minden erején. Ezt a bátorítást vigyük magunkkal haza, a harcos, nehéz, egyhangú napokra is. Kívánom, hogy Isten Szentlelke tartson meg minket a diadalmas Krisztus közelében ne csak pár napig, ne csak a jövő hétig, hanem minden napon és egykor az üdvösségben is! Ámen.